Gyógytestnevelés

BUDAPEST XII. KERÜLETI OKTATÁSI- NEVELÉSI INTÉZMÉNYEK GYÓGYTESTNEVELÉSI BEOSZTÁSA 2013/14 TANÉV

Gyógytestnevelő tanár

Rácz Péterné

(Pintér Ágnes)

 

Kosztolányi Tímea

Pánger Andrea

Kollárné Ogonovszky Helga

Marton Eszter

Gábor Áron

Intézmények
óvodákMackós óvoda XII. Németvölgyi út 46.

 

 

Zugligeti óvoda

 

XII. Zalai út 2.

 

Városmajori ÓvodákVárosmajor utca 59. 

Süni Óvodák

Németvölgyi út 29.

 

Süni Óvodák

Orbánhegyi út 18.

 

—————-

—————

—————–

——————

iskolákVárosmajori Gimnázium és Kós Károly Általános Iskola XII. Városmajor utca 71.

 

ELTE Gyakorló Általános Iskola

 

XII. Kiss János altábornagy utca 42-44.

 

Zugligeti Általános Iskola

 

XII. Zugligeti út 113.

 

 

Tamási Áron Általános Iskola és Német Két Tannyelvű Nemzetiségi GimnáziumXII. Mártonhegyi út 34. 

Pannonia Sacra Katolikus Általános Iskola

XII. Csaba utca 16/c

 

Virányos Általános Iskola

XII. Virányos út 48.

 

Sashegyi Arany János Általános Iskola és GimnáziumXII. Meredek u. 1.

 

Németvölgyi Általános Iskola

 

XII. Németvölgyi út 46.

 

Jókai Mór Német Nemzetiségi Általános Iskola

 

XII. Diána u. 4.

SOTE Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium – SportiskolaXII. Diana u. 35.Fekete István Általános Iskola és Előkészítő SzakiskolaXII. Orbánhegyi u. 7.Budai Középiskola 

 

 

XII. Márvány u. 32.

A Gyógytestnevelésről

Az 1960-as évek elején jelent meg az oktatáspolitikában a szándék, hogy minden tanuló a saját oktatási intézményében, a saját egészségi állapotának megfelelő testi nevelésben és oktatásban részesülhessen. Létrejött a testnevelési kategóriák rendszere, ezzel pedig a gyógytestnevelés műfaja.

Valódi „forradalmi tett” volt. hogy azok a gyermekek, akik az iskolába járást lehetővé tévő egészségi elváltozásokkal bírnak, úgy részesülhessenek szakszerű testi nevelésben, hogy nevelésük preventív és rehabilitációs is legyen, miközben az előírt nemzeti alaptantervi testnevelési tananyagot is elsajátítják. Mindeközben az iskolai falai között – mindennapi életük keretein belül maradjanak.

Mai korunk mindennapi nyelvébe beépült szociológiai, pedagógiai szakszavak, kifejezések, mint „egészségmagatartás, egészségkárosító magatartás, egészségegyenlőtlenség, egészségügyi ellátásokhoz való hozzáférés esélyei, az egyenlőtlenség, mint kihívás, speciális nevelési igény”, stb., tükröződnek vissza – majd’ hatvan évvel – az akkori döntésig. Hogy különösen előrelátó gondolkodás volt az 1963-as elhatározás, azt a mai statisztikák számai is jól bizonyítják.

Egészségügyi felmérések szerint, Magyarországon, napjainkban, regionális és életkori változók alapján, a 3-19 éves korosztály közel kétharmadánál lehet detektálni kisebb-nagyobb eltéréseket az egészséges állapothoz képest!

Az óvodákban és iskolákban megjelenő gyermekpopulációból – elsősorban belgyógyászati, mozgatórendszeri és mozgásszervezési képesség szempontjából – kiszűrt gyermekek 15-40 %-ának kizárólagos testnevelése (II.B kategória), illetve szükséges kiegészítő preventív mozgása (II.A kategória) a pedagógiai környezetbe épített a gyógytestnevelés.

A gyógytestnevelés a testi- és/vagy pszichés egészség visszaállítása/megtartása/fejlesztése érdekében végzett cselekvő tevékenység, óvodai, iskolai testnevelési óra.

Eszközkészlete: a konkrét orvosi, pedagógiai és pszichológiai diagnózis(ok) tükrében összeállított – a NAT testnevelési tanterve által meghatározott – változatos mozgáselemek és sportági mozgásformák.

Módszerei: orvostudományi ismeretek alapján, alkalmazott pedagógiai, pszichológiai és a testi nevelés neveléselméleti-, edzéselméleti-, pedagógiai- és pszichológiai módszerek.

 

A gyermekek orvosi besorolásának szempontjai, kategóriák

A gyermek egészségi állapota (problémája) alapján a gyermek testnevelési alkalmasságát az óvoda- és iskolaorvosok az alábbi kategóriákba sorolással állapíthatják meg:

I : könnyített testnevelés (időszakos, részleges felmentés, terheléskönnyítés, pl. betegség után)

II: gyógytestnevelés / II.A : iskolai testnevelés+gyógytestnevelés; II.B : csak gyógytestnevelés /

III. : felmentett

Gyógytestnevelés: II. kategória:

Az iskola- és szakorvos által besorolt gyermekek egy része – az egészségi állapota miatt szükséges fokozott fizikai kímélet miatt csak gyógytestnevelés órán vehet részt: II.B kategória.

A fennmaradók – II.A kategória – „iskolai testnevelés és gyógytestnevelés együtt”, szintén orvosi javaslatra, az iskolai testnevelés mellett, veszélyeztetett egészségi állapotukat figyelembe vevő és/vagy további állapotromlást megakadályozó – preventív, valamint állapotjavító mozgásgyakorlatokkal is terhelendő gyermekek.

A gyógytestnevelés szakszolgálat igénybevételének legjellemzőbb orvosi indikációi

(A teljesség igénye nélkül.)

Mindazon egészséget befolyásoló, enyhébb állapotú elváltozások, melyek az óvoda és iskola látogatásában a gyermekeket/tanulókat nem akadályozzák és a teljes felmentést nem indokolják, azonban a folyamatos prevenciót, korrekciót, állapotjavító, speciális edzést szükségessé teszik.

Főbb csoportjai:

• mozgásszervi-tartási rendellenességek és deformitások (fokozott kyphosis, merev hát, lapos hát, scoliosis, M. Scheuermann, pectus excavatus, Schlatter-Oshgood betegség, pes planus, stb.),

• belgyógyászati elváltozások (asthma, obesitas, egyes anyagcsere-betegségek, stb.),

• kardiológiai rendellenességek (gyermekkori hypertonia, gondozott szívaritmiák, enyhébb fokú billentyű rendellenességek, stb.),

• neurológiai elváltozások és zavarok (spina bifida, enyhe fokú ICP, vegetatív dystonia, kontrollált M. Sacer, mozgáskoordinációs zavarok stb.),

• szemészeti elváltozások (nagyfokú myopia, tompalátás, kancsalság, stb.)…

A gyógytestnevelés tanóra szabályai

A gyógytestnevelés órai résztvétel a II.A és a II.B katagóriába sorolt tanulók számára egyaránt kötelező!

„Amennyiben a tanuló szakorvosi javaslat alapján a testnevelésórán is részt vehet ( II.A kategória), akkor számára is biztosítani kell a mindennapos testnevelésen való részvételt. Ebben az esetben a gyógytestnevelés- és a testnevelésórákon való részvételnek együttesen kell elérnie a heti öt órát …”

A gyógytestnevelés az iskolás gyermekek bizonyítványába testnevelési érdemjegy formájában bekerülő iskolai testnevelés tantárgy, amely révén a testi képességek szervezett, tudatos, kollektív és egyéni formában történő fejlesztése nevelési feladatokba ágyazottan történik.

A gyógytestnevelés órák

– heti időkerete: óvodában 2 x 45 perc, iskolában minimum 3 x 45 perc.

– két fő része: a tornatermi órák és az úszás.

Az úszásórai részvétel kötelező, csak orvosi javaslatra váltható ki tornatermi foglalkozással.

A foglalkozások ingyenesek, az uszoda használata térítésmentes.

Ami igaz a testnevelés tantárgyra, az igaz a testnevelés gyógytestnevelés változatára is. Módszere, eszközrendszere szinte azonos, azonban a gyógytestnevelésben a sporttudomány módszerei mélyebb orvostudományi alátámasztottsággal, orvosi diagnózis által meghatározott formában érvényesülnek.

A gyermekek, akiket gyógytestnevelésre sorolnak, egy olyan mozgásfejlesztési rendszerbe kerülnek, ahol egyénre szabottan is részesülnek mindabban, amit a korosztályos testnevelés és sport számukra nyújtani tud, ezzel együtt azonban az óravezető tanár tudása megóvja őket a káros fizikai, pszichés hatásoktól, terheléstől (kontraindikációk), és foglalkoztatásuk fokozottan hat a betegségmegelőzés (prevenció) irányába. „Gyógytestnevelésük olyan megértő, inkluzív pedagógiai környezetben történik, ahol még a kevésbé jó fizikai teljesítményük is érték, ha betegségük legyőzése érdekében tudatosan és szorgalmasan együttműködnek gyógytestnevelő tanárukkal” (Gunda A.).

A gyógytestnevelésre besorolt gyerekek ezen a tanórán sajátíthatják el azokat az elveket és tudásanyagot is, amelynek birtokában, egészségük védelmében, képesek lesznek további életük során a teljes mozgáskultúra anyagából kiszűrni az állapotuk szempontjából károsító hatással bíró mozgásanyagot (kontraindikációk, öngondoskodás).

A gyógytestnevelésre beosztott gyermekek iskolába járásuk teljes ideje alatt a gyógytestnevelő tanár nyilvántartása melletti, folyamatos, egészségügyi (rendszeres szakorvosi és iskolaorvosi szűrések) és pedagógiai kontroll alatt állnak.

A gyógytestnevelő tanár célja hogy az elváltozás pozitív irányú befolyásolása, csökkentése/lehetőség szerinti megszüntetése és a betegségtudat eltüntetése/minimalizálása mellett, mindent megtanítson a gyermekeknek a korosztályos (óvoda) és az iskolai testnevelési tanterv anyagából, amit képességeik és elváltozásaik engednek. Megismertesse őket olyan sportágakkal, sportformákkal, amelyeket élvezettel űzhetnek a diagnózisuk, alkatuk, életkoruk, nemük, előképzettségük alapján.

A rövidtávú célok mellett a távlati cél legalább ilyen fontos, nevezetesen, hogy az intézményesített testedzés (iskolai testnevelés és gyógytestnevelés) befejezéséig épüljön ki a tanulókban az önkarbantartására való képesség.

Szeressenek sportolni, és legyenek olyan sportági mozgásformák (pl.. úszás, labdajátékok, tollaslabda, stb.) is a tarsolyukban, amelyek a különböző évszakokban a szabadban, teremben, egyénileg vagy csapatban űzhetőek, alkalmasak az elváltozásuk folyamatos karbantartására, gyógyítására, illetve garanciát jelentenek hosszú távú egészségük megtartására.

A megfelelő testedzés, gyógytestnevelés növeli a hosszabb és magasabb minőségű élet esélyét, és javítja a pszichofizikai kondíciót idősebb korban is.

A testnevelés és a gyógytestnevelés a testkultúra művelésének legismertebb intézményes formái.

A NAT így fogalmaz: „A rendszeres testnevelés és sporttevékenység révén a tanulók könnyebben elviselik a stresszt, a fizikai, lelki és szellemi terheléseket, illetve stabilan képesek követni a szabályokat, elfogadni a normákat és mintákat, a megmérettetést és az értékelést.”

 

Kategóriaváltozás

Az óvoda- és iskola-egészségügyi szolgálat a munkáját szabályzó törvényi előírásoknak megfelelően rendszeresen ellátja és szűri az óvoda és iskola gyermekközösségét ( pl. testnevelési alkalmasság, egészségi állapot, stb.) és ellenőrzi a gyógytestnevelésre besoroltakat is (felülvizsgálat).

Állapotjavulás esetén visszasorolja a gyermeket a teljes terhelésű iskolai testnevelés órákra és megszünteti a kategorizálást. Az éves szűrés és a felülvizsgálat eredményéről a tanév rendjének megfelelően, évente (adott év május hava folyamán) értesíti az iskola igazgatóját és a gyógytestnevelő tanárt.

Más orvos véleménye az iskolaorvosi döntést ( I. II.a, II.B kategória) nem módosíthatja!

Egyéb orvosi/szakorvosi véleményt/javaslatot az iskolaorvos saját hatáskörben értékel.

A szülőnek joga és kötelessége, hogy a gyermekkel kapcsolatos egészségügyi állapotváltozásokról az iskola-egészségügyi hálózatot a tanév teljes időszaka alatt tájékoztassa illetve tájékoztatást kapjon.

A gyógytestnevelés órai hiányzások szabályai

A gyógytestnevelési óra a besorolt gyermekek testnevelési órájának minősül, ezért az órai részvétel a II.A és a II.B kategóriába soroltak számára is kötelező.

Hiányzás esetén az egyéb tanórai mulasztásoknak megfelelően kell a távolmaradást a gyógytestnevelő tanár és az osztályfőnök felé is igazolni. Részletes igazolási szabályok megtalálhatók a gyermek oktatási intézményének Működési Szabályzatában és Házirendjében.

Szülő tanévente 3 alkalmat igazolhat, összesen maximum 6 nap/tanév terjedelemben. Ezt meghaladóan orvosi igazolás szükséges.

Amennyiben az iskolát ellátó orvos kategorizálásával a tanuló, kiskorú gyermek esetében a szülő, nem ért egyet, jogorvoslattal élhet a közléstől számított 15 napon belül az iskola igazgatójánál.

 

A gyógytestnevelés „Házirendje”

A gyógytestnevelési órák házirendjéről a gyermek besorolását követő első személyes jelentkezéskor, valamint tanévkezdéskor részletes tájékoztatást adnak az óravezető tanárok. Kérjük, hogy az első jelentkezésre a szülő mindig kísérje el gyermekét és vigye magával a besoroláshoz kapcsolható teljes orvosi dokumentációt (iskolaorvosi besorolás, szakorvosi ajánlás, korábbi – az elváltozással kapcsolatos orvosi leletek, Rtg, CT, MRI eredményt is ha van).

A kerületi intézmények tanári beosztása és a tanárok személyes elérhetősége a mellékelt táblázatban megtalálható.

 

Törvényi szabályozás

1. 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről; 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról; 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről; 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet és módosításai az iskola-egészségügyi ellátásról.

 

Bibliográfia

http://www.ogyei.hu/upload/files/2011__2012_evi_iskolaegeszsegugyi_jelentes.pdf

Nyíri János (szerk.): Iskolás korú gyermekek gyógytestnevelése. Budapest, Tankönyvkiadó, 1975.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának Jelentése az AJB 1942/2011. számú ügyben http://www.google.hu/url?sa=t&rct=j&q=&esrc=s&source=web&cd=2&ved=0CDUQFjAB&url=http://www.ajbh.hu/documents/10180/107993/201101942.rtf/bc021745-7d61-4760-b238-2541ea63678c;jsessionid=9FE53DB4D4F8C524D982988362249779?version=1.0&ei=ptBtUucsyvnSBbXzgfAJ&usg=AFQjCNFizJ1T44KqJsH1iDa9Bz_4zJPYzA&sig2=3TPMPRlNHq64rbKk8ODjLw&bvm=bv.55123115,d.d2k

26/1997. (IX. 3.) NM rendelet és módosításai, az iskola-egészségügyi ellátásról http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=99700026.NM

 

 

Budapest, 2014. április 1.